A megyében működő általános- és középfokú iskolák az elmúlt években fokozott gondot fordítottak a tehetséggondozásra. Ennek legfontosabb színtere mindhárom iskolatípusban a tanítási óra. Általános iskolák mintegy 60%-a, a középiskolák mindegyike él a csoportbontás lehetőségével. Egyre többen tanulnak emeltszintű, speciális és kéttannyelvű osztályokban.

A tanórákon kívüli foglalkozások közül a szakkörök (diákkörök, önképzőkörök) a tehetséggondozás legszervezettebb területei. A szakkörök indításának anyagi feltételei azután sok intézményben bizonytalanok: a pályázatok eredményességétől függ, hogy meg tudják szervezni működésüket.

A versenyek is igen fontos tehetséggondozási lehetőséget nyújtanak. Ezek ugyanis rendkívül alkalmasak a tanulói motiváció felkeltésére, a másikkal való összehasonlító megmérettetésre. Az általános iskolásoknak évente harminc körüli kisebb és felmenő jellegű versenyt rendeznek, amely megmozgatja a tanulók mintegy 10-15%-át. A középiskolákban az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny és az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny a legrangosabbak, de az egyéb szaktárgyi versenyek (számuk mintegy 20) is kedveltek. Az országos versenyek iskolai fordulóin a tanulók 20-22 %-a indul évente. A megyében tanuló országos győztesek (az első tíz helyezett sikerét "jegyzi" a szakma) általában mindig ugyanabból a néhány intézményből kerülnek ki, de egy-egy jó helyezést több intézménynek is sikerült már elérni. Szakképző intézményeink a Kárpátok-Eurorégió Vándorlegény nemzetközi versenyeken is eredményesen szerepelnek.

A tehetséggondozás speciális színterei a zene- és művészeti iskolák. A különféle ágakban tanuló diákok száma az elmúlt években 157 %-os emelkedést mutat. Üde színfoltot jelentenek a megyében a néhány szakközépiskolában bevezetett alkalmazott művészeti, képző- és iparművészeti szakok. Ezek a tendenciák sem feledtetik, hogy a megyében nincs komplex művészeti középiskola, holott a növekvő igények indokolnák létrehozását.

A megyei önkormányzat fenntartásában működő Teleki Tehetséggondozó Kollégium a megye egyetlen olyan kollégiuma, amelynek kimondott célja a tehetséges gyermekek különleges kollégiumi életének megszervezése. A szelekciós felvétellel bejutott tanulók az átlagosnál jobb körülmények között a tehetséggondozás széles skálájában részesülhetnek, amelynek összeállítása a tanulók érdeklődésétől függ. A bentmaradás szigorú feltételei, továbbá az átlagostól eltérő lehetőségek olyan erős tanulói motivációt eredményeznek, amelyek a sikeres tehetséggondozás kitűnő alapját képezik. A tehetséggondozás területén elért sikerek fényében kudarcaink is jobban szembetűnnek: nem alakult ki a tehetséggondozás megyei rendszere, egy-egy feltűnően nagy tehetség megjelenésével az intézményrendszer nem tud mit kezdeni (a szülői háznak is erejét meghaladó anyagi terheket jelent).

A tehetséggondozás olyan szellemi beruházás, amely később a társadalom minőségében érezteti hatását és térül meg. Anyagi vonzata azonban nagy. Feltételeit jelenleg egyrészt az Erdélyi János Alapítvány, a fenntartó önkormányzatok, az iskolai költségvetések, a társadalmi egyesületek, intézmények pénzeszközeiből lehet biztosítani egyre nehezedő körülmények között. Jelenlegi színvonalának fenntartása egyre komolyabb többletmunkát igényel a pedagógusoktól, a megye nagy intézményeitől (múzeum, könyvtár, pedagógiai és közművelődési intézet) is. Amennyiben a tehetséggondozást az oktató-nevelő tevékenység fontos feladatának tekintjük, elkerülhetetlen a finanszírozás újabb csatornáinak megnyitása.

A tehetséggondozás megyei rendszerének továbbfejlesztésével összefüggő feladatok

Fontosnak tartjuk a tehetséggondozás megyei rendszerének létrehozását.
Ennek érdekében:
-A közoktatási intézmények tekintsék kiemelt nevelési-oktatási feladatnak a tehetség gondozását.
-A lehetséges pedagógiai eljárások segítségével válasszák ki, tartsák nyilván tehetséges tanulóikat.
-Dolgozzanak ki egyéni fejlesztési stratégiákat, kísérjék figyelemmel azok alkalmazását, eredményességét.
-A tanórai tevékenység individualizált módszerei mellett alakítsanak ki sokoldalú tanórán kívüli tehetséggondozási lehetőségeket, tegyenek lépéseket más intézményi együttműködésre.
-Használják ki a versenyrendszer tehetséggondozó szerepét.
-A szakképző intézményekben, különösen a szakiskolákban fordítsanak nagyobb figyelmet a nem intellektuális tehetségterületek fejlesztésére.
-A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat a Miskolci és a Debreceni Egyetemmel együttműködve, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szakmai és Szakszolgálati Intézet közreműködésével, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Közoktatásáért Közalapítvány támogatásával és más anyagi források bevonásával önként vállalt feladatként indítja el a megyei tehetségkutató és tehetségfejlesztő programját. Ennek érdekében - különösen a Teleki Tehetséggondozó Kollégiumra, mint e terület módszertani központjára építve - szélesíteni kívánja az Arany János Tehetségfejlesztő Program mellett egy megyei tehetségfejlesztő hálózat kialakítását, hálózati programok bevezetését.
-Támogatjuk a művészeti oktatásba bevontak körének szélesítését, a művészeti iskolák kihelyezett tagozatai számának, képzésfeltételeinek javítását.
-Biztosítani kell, hogy a tehetséggondozást pedagógiai programjaikban kiemelt módon kezelő közoktatási intézmények bázisszerepet tölthessenek be.
-A megyei nagy intézmények vállaljanak nagyobb szerepet a közoktatási intézmények tanulóinak tehetséggondozásában. A múzeumi szervezet segítse elő pályázatok kiírását, azok lebonyolítását. A levéltár és könyvtár a hon- és népismeret oktatásának, a kutatómunka elősegítésének feladataiban működjön közre.
-A fenntartó önkormányzatok biztosítsák a közoktatási törvényben előírt nem kötelező és tanórán kívüli foglalkozásokra, továbbá a tehetséggondozásra fordítható órakeretek finanszírozását. Az intézmények pedagógiai programjainak jóváhagyása folyamán fordítsanak figyelmet arra, hogy a tehetséggondozás a törvényes előírások alapján konkrét megfogalmazást nyert-e. Beszámoltatásaik során vizsgálják meg az intézményekben folyó tehetséggondozást is.
-Az Erdélyi János Alapítvány és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Közoktatásáért Közalapítvány kuratóriuma segítse elő a tehetséges tanulók nevelésére irányuló pályázatok eredményességét.

A megyei önkormányzat önként vállalt feladatai

A megyei önkormányzat a 2006-ig szóló munkaprogramjában is felvállalta, hogy törvényi kötelezettség nélkül olyan feladatokat is meghatároz maga számára, amely megyénkben a gazdasági-társadalmi fejlődés előmozdítását segíti, hozzájárul a fiatalok munkaerő-piaci integrációjához, ezzel is csökkentve a fiatal pályakezdő munkanélküliségét.

1. Tehetséggondozás, felzárkóztatás

A két feladatrendszer eltér egymástól, de egyszerre van jelen valamennyi iskolatípusban. A megyei közgyűlés saját költségvetéséből és a közalapítványon keresztül is támogatja a tehetséggondozó programok megyei rendszerének kidolgozását és megvalósítását.
Az elméleti és kutatási háttér megteremtésében együttműködünk a Debreceni és a Miskolci Egyetemmel.

A Teleki Tehetséggondozó Kollégiumunkban folyó tehetségfejlesztő módszerek és programok, különösen az Arany János Tehetséggondozó Program révén el kell érni, hogy a kollégium - a megyei tehetséggondozó hálózatba illeszkedve - váljon ezen szakmai tevékenység módszertani központjává, a műhelymunkát összefogó intézményévé. Ehhez a feladatellátáshoz szükséges biztosítani a szak- és szakmai szolgáltatást, az MPSzSzI tehetséggondozással kapcsolatos elméleti, gyakorlati és szervező munkáját. Hasonló szerepet szánunk a hátrányos helyzetű tehetségek, elsősorban roma fiatalok gondozásában az Ady Endre Középiskolai Kollégiumnak.

Valamennyi iskola a pedagógiai programjában, éves munkatervében kapjon jelentős helyet a tehetséggondozás és a felzárkóztatás.

A felzárkóztatást a hátrányok csökkentését, illetve megszüntetését két aspektusból tervezzék az intézmények. Egyrészt a családból és az általános iskolából hozott hátrányokat kell a továbbhaladás érdekében felszámolni, másrészt a képességbeli problémákat is szükséges kezelni a felzárkóztató programokkal.