Tehetségnevelés és integrált oktatás
Nemzetközi horizont
Hazai perspektívák

Apáczai Csere János Általános Iskola, Taktaharkány
2004. 04. 30. - 05. 01.

ugyanazt követeljük tehát mindenkitől, hiába jönnek különböző kulturális körülmények közül (legfeljebb az egyik ötöst, a másik kettest kap, harmadik lemarad vagy kimarad.)

"A ma iskolája lerombolja a tanulók kíváncsiságát, intelligenciáját, originalitását, önálló gondolkodási képességeit, kiöli a tanulás iránti érdeklődésüket, ahelyett hogy segítené az önálló, belső motívumokkal rendelkező, önértékelésre és önellenőrzésre képes személyiség kialakulását. A diákokat permanens infantilis függőségben tartja; mindent elkövet az autonóm személyiség létrejöttének megakadályozására." /Mihály Ottó, 1988/

• az iskolakötelezettség kiterjesztése 18 éves korig,
  
• a felsőoktatás tömegesedése,
  
• az élethosszig tartó tanulás,
  
• a tudományok gyors fejlődése,
  
• az idegen nyelv jelentősége,
  
• az informatikai ismeretek szükségessége,
  
• a kutatások eredményeinek figyelembe vétele az oktatásban /genetika, agykutatás/,
  
• igen eltérő szociális és kulturális körülmények közül érkeznek a gyerekek,
  
• a gyereket a nevelés és oktatás alanyának és nem tárgyának kell tekinteni /a tárgyra hatunk, az alany maga végzi a cselekvést/,
  
• a differenciálás alapja egyre inkább az egyéni érdeklődés lesz,
  
• a pályaválasztás az ifjúkor végére tolódik,
  
• módosul a pedagógus-szerep (a pedagógus együttműködő társ lesz),
  
• szaktárgyi tudás + módszertani gazdaság + kreativitásra való hajlam,
  
• veszít jelentőségéből a tantárgyközpontúság,
  
• megváltozik a tananyag struktúrája (csökkenteni kell az ismétlődéseket, több időt hagyni egy témára),
  
• a tanulás formái egyszerre legyenek eszközei és céljai az oktatásnak,
  
• másodlagos lesz a tartalom, elsődleges az aktivitás és az érdeklődés /a tanulásban való aktív részvétel/,
  
• nem osztály, hanem az egyén szintjén kell biztosítani az ismeretelsajátítást,
  
• az informatika az egyéni információszerzést teszi lehetővé,
  
• a formális tanulás helyett egyre nagyobb teret kell biztosítani az informális tanulásnak,
  
• új tanulásszervezési formákat, oktatási stratégiákat kel alkalmazni: projektpedagógia, alternatív pedagógiák, modulrendszer, hálózati programok, térségi oktatástervezés, képzési szerkezet átalakítása.

1.4.Mit kell érinteni a reformnak?

• A tanulásszervezést,
  
• az oktatáspolitikát,
  
• a tananyagszervezést,
  
• a stratégiát,
  
• a módszereket,
  
• az eszközöket,
  
• a tanulókhoz való viszonyt,
  
• a pedagógus szerepek megváltozását,
  
• a tantárgy és tanórarendszert.

/Ezek együttes reformja a paradigmaváltás./

2.Tehetségről, a közoktatási törvényben
/1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

2.1.A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei
II. fejezet 10§ (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy
a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, illetve alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében.

2.2.A pedagógus jogai és kötelességei
III. fejezet 19§ (7) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy:
b) nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességeit, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva, hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz.

2.3.A közoktatási rendszer intézményeinek működése
V. fejezet 48.§ (1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza
a)az iskola nevelési programját, annak keretén belül a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet.

3.A tehetség összetevőinek értelmezése
(Renzulli - Mönks modell alapján)

3.1. Képességek:

• intellektuális
  
• művészeti: képzőművészet, zene, irodalom
  
• pszichomotoros: sport, tánc, kézügyesség
  
• szociális: vezetői készség, szervezői készség, kommunikációs képességek.

3.2. Kreativitás:
/az önálló, új és értékes produktumok létrehozásához szükséges feltételek együttese /

• divergens gazdálkodás
• eredetiség
• könnyedség.

3.3. Feladatelkötelezettség:

• kíváncsiság
• érdeklődés
• szorgalom
• kitartás
• becsvágy
• teljesítménymotiváció.

A Renzulli - modellben a tehetség három összetevője:

• átlagon felüli képesség,
  
• feladat iránti elkötelezettség,
  
• kreativitás.

(Egymást metsző karikákkal szemléltetve a három tényező egybeesése a közös halmaz: a tehetség)
Mönks belehelyezi Renzulli háromkarikás modelljét abba a szociális mezőbe, amelyben él a tehetség: család, iskola, kortársak.

5.A tehetség felismerésének módszerei és lehetőségei

5.1.Kognitív tesztek, eljárások

• intelligencia-tesztek: általános és speciális képességek mérése,
  
• kreativitás mérése: rajzos és nyelvi tesztekkel,
• képességek mérése: új helyzetekre való reagálás, problémamegoldó tanulás funkcionális képességé-nek mérése, tanulási stílus mérése, tantárgytesztek.

5.2Nem kognitív eljárások
a tehetség motivációs, érdeklődési, diszpozicionális mozzanatait tárja fel,
énkép és önértékelő teszt, amely megkülönbözteti a tehetségest az átlagostól,
információgyűjtés.

RENDSZERSZEMLÉLETŰ, KOMPLEX ALKALMAZÁSRA VAN SZÜKSÉG A TEHETSÉG KIVÁLASZTÁSÁBAN

6.A tehetséggondozás útjai

• gyorsítás, léptetés (egy tanév alatt több tanév anyagát végzik el),
  
• elkülönítés, szegregáció (a tehetségesek külön iskolában tanulnak),
  
• gazdagítás, dúsítás (a tehetséges gyerekek normál iskolai oktatásban tanulnak).

(A tanulás bizonyos idejében differenciált, különleges tehetséggondozásban részesülnek az iskolában vagy az iskolán kívüli tehetséggondozó intézményekben, központokban).

"A tehetséges gyermekeknek mást és másképpen kell tanítani, kreativitásuk, személyiségük egészének fejlesztését célozva" (Herskovits 1994)

Jelenlegi megoldások hazánkban:

• gyorsítás elkülönítés, dúsítás,
  
• speciális tehetséggondozó iskolák,
  
• magántanulók,
  
• differenciált foglalkozások az iskolában,
  
• tanórán kívüli programok,
  
• iskolán kívüli programok,
  
• versenyek,
  
• ösztöndíjak,
  
• Arany János Tehetséggondozó Program.

7.Tehetségfejlesztés - tehetséggondozás

7.1.Feladat:

• a tehetséges diákok felismerésének segítése,
  
• a tehetséggondozással foglalkozó szakmai munkaközösségek létrehozása,
  
• a tehetségfejlesztő szakértő, szaktanácsadó megbízása,
  
• a tehetség felismerése, azonosítása, diagnosztizálása,
  
• tehetséges tanulók képességeinek fejlesztése (különböző tehetségfejlesztő programok segítségével),
  
• pedagógus továbbképzések szervezése (tehetség összetevőiről, fejlesztési módszereiről),
  
• tehetséggondozó központok, műhelyek, tevékenységi körök szervezése, működtetése,
  
• tehetséggondozó speciális helyi tantervek készítése,
  
• tehetséggondozó nyári táborok szervezése,
  
• a tehetséggondozás iskolai formáinak megteremtése,
  
• "kutató középiskolás diákok" a felsőoktatásban program kidolgozása.

7.2.Egy tehetséggondozó központ tevékenységi területei

Tanácsadás

• Szervezeti szolgáltatás felajánlása munkahelyi interakción keresztül,
  
• konzultációk szervezése, a konzultációk középpontjában szakmai kérdések állnak (személyes problémák az adott kérdéssel való összefüggésben beszélhetők meg),
  
• a tanácskérő lehet: diák, szülő, nagyszülő, testvér, tanár;
  
• segítségnyújtás speciális tananyag összeállításában.

Tehetségazonosítás

• Feladat: a tehetség felismerése,
  
• a tanárok megismertetése azokkal a vizsgáló eljárásokkal, amelyeket pszichológiai képzettség nélkül is fel tudnak használni tanítványaik megismerésében,
  
• ezeknek a vizsgálati eljárásoknak és elemzésüknek az elvégzése azokban az esetekben, amikor ezt igénylik (szülő, tanár),
  
• szükség esetén, pszichológiai vizsgálat elvégzése,
  
• diagnosztikus mérések végzése a különböző képességek területén (kreativitás, figyelem, motiváció, elkötele-zettség stb.),
  
• személyiség- és szorongásvizsgálat,
  
• a tehetség fogalmának „tisztázása” a pedagógusok és a szülők körében.

Tehetséggondozás

• Tudatosítani kell a pedagógusok szerepét a tehetség fejlesztésben,
  
• olyan tanulási / tanítási stratégiákkal és stílusokkal kell megismertetni a pedagógusokat (előadások, konzultációk, szakmai kiadványok), amelyekkel hatékonyab-ban végezhetik munká-jukat,
  
• megismertetni a pedagógusokat a tehetséggondozás lehetséges formáival és módjaival,
  
• segítségnyújtás a gazdagító, dúsító, fejlesztő programok metodikájának kidolgozásához,
  
• módszertani segítség adása az alulteljesítő tehetségek tanulásához,
  
• szaktáborok szervezése,
  
• nyomonkövetés.

7.3.Fejlesztendő területek

• összehasonlítás,
  
• absztrakt gondolkodás,
  
• kreatív gondolkodás,
  
• kritikai gondolkodás,
  
• felfedezés, tényfeltárás,
  
• problémamegoldás,
  
• érdeklődés, elemzőképesség,
  
• probléma meghatározás,
  
• önálló gondolkodás,
  
• döntésképesség,
  
• jövőre orientált gondolkodás,
  
• analízis,
  
• szorgalom, igyekezet,
  
• értékelés,
  
• szintézis,
  
• tervezés,
  
• vezetőképesség,
  
• szervezés,
  
• természettudományos képességek,
  
• lényegkiemelés,
  
• figyelem,
  
• olvasottság,
  
• íráskészség,
  
• könyvtárhasználat,
  
• erkölcsi - etikai gondolkodás,
  
• emberbaráti attitűdök,
  
• önértékelés fejlesztése,
  
• teljesítménymotiváció,
  
• szakterületek, határtudományok;
  
• emlékezeterősítő,
  
• kölcsönös összefüggések memóriafejlesztő felismerése,
  
• stratégiák felismerése.

8.A tehetséges gyermekek tanárainak felkészítése

8.1.A tehetséges gyerekeket tanító tanárok személyiségjegyei

• intelligensek, jól informáltak,
  
• széles érdeklődési körrel rendelkeznek,
  
• szorgalmasak, teljesítményorientáltak,
  
• jó szervezők,
  
• munkájukban lelkesek,
  
• humorérzékkel rendelkeznek,
  
• rugalmasak,
  
• megértők, elfogadók,
  
• motiválják a gyerekeket,
  
• komolyan veszik a gyerek kérdéseit, javaslatait,
  
• a kutatási eredmények naprakész ismerete jellemzi őket.

8.2.A tehetséges tanár profilja
Személyes jellemvonások
(feltétel):

• intellektuális képességek,
  
• interperszonális képességek,
  
• sikerorientáltság,
  
• stabil személyiség,
  
• intellektuális kíváncsiság,
  
• szervezésre való képesség,
  
• vezetésre való képesség.

Professzionális jellemvonások
(feltétel):

• tárgyi tudás,
  
• az információ kezelésének képessége,
  
• tanítási képességek,
  
• jártasság a diagnosztikában, programok tanításában való jártasság,
  
• programfejlesztési képességek,
  
• programvezetői képességek.

8.3. Tanártovábbképzések:

• tanfolyami képzés,
  
• tehetségfejlesztő szakértő.

9.Tehetségkeresés-tehetségmentés-szunnyadó tehetség

9.1.Cél

• a gyerekek erős oldalainak feltérképezése, fejlesztése, speciális képességek megkeresése;
  
• a tehetséges gyermek gyenge oldalának fejlesztése;
  
• (hatékony tanulói módszerek kialakítása);
  
• megfelelő érzelmi légkör kialakítása EQ;
  
• kihozni a maximális teljesítményt a gyerekekből;
  
• terhelhetőség - regenerálódás.

9.2.Életkori korszakok, életkori sajátosságok
Óvodáskor:
tehetségfejlesztés megalapozása,
érzelmi alapok lerakása,
lehetőségek megkínálása -
"érezze jól magát a gyerek az óvodában".

Alsótagozat:
megtanítani a gyereket írni, olvasni, számolni,
próbálgassa a gyerek képességeit /megerősítés /
"általános intellektuális fejlesztés megalapozása".

Felsőtagozat:
általános intellektuális képességek erősítése,
általános képességeken elindulni a speciális képességek felé,
lehetőségek megteremtése (5-6. oszt),
programok indítása (6-7. oszt),
"kóstoljon bele a gyerek".

Középiskola:
az igazi tehetséggondozás időszaka -
"tehetségfejlesztés"

9.3.Család - iskola
A család segítse a gyereket, adjon neki olyan motivációs hátteret ahol a tanulás, a tudás érék -
"egyedül nem megy".

9.4. Mérési területek lehetnek a beválogatás során

• figyelem,
  
• memória,
  
• logikai képesség,
  
• megértő gondolkodás,
  
• problémamegoldó képesség.

9.5. Javasolt mérőlapok
Molnár Lívia: Ki tudja mi a siker? (sikerkeresés - kudarckerülés);
Barkóczi Ilona: - Pléh Csaba: Kodály zenei nevelési módszerének pszichológiai hatásvizsgálata (kreativitás - szabadidő);
Kósáné Ormai Vera - Porkolábné Balogh Katalin - Ritoók Pálné: Neveléslélektani vizsgálatok (tehetség és személyiség, a tanulás iránti attitűd, a tantárgyak iránti attitűd;
Kozéki Béla - Eutwistle M.J.: Tanulási motivációk és orientációk vizsgálata magyar és skót iskolásoknak körében /Pszichológia 1986/ (az iskolai motiváció, a tanulási orientáció);
Barkóczi Ilona által készített tesztek,
Klein Sándor által készített tesztek.

10. A Debreceni Egyetem Pedagógiai Pszichológia Tanszéke által irányított pedagógiai kutatás megállapításai: (1999-2000)

• A pedagógusok ismeretszerzésének folyamatos bővítése; képzésük, továbbképzésük, átképzésük biztosítása.
  
• A tehetségfejlesztő iskolai programokba való beválogatást kognitív és nem kognitív eljárások alkalmazása előzze meg.
• A tehetségesek kiválasztásában lényeges követelmény a rendszerszemléletű komplex módszerek alkalmazása.
  
• A tehetséges gyermekeknek mást és másképpen kell tanítani. Ehhez szükség van speciális tantervekre, jól felkészült pedagógusokra és megfelelő tárgyi feltételekkel rendelkező tehetséggondozó műhelyekre. (Az egyes speciális képességekhez fejlesztő programok kellenek.)
  
• Igen fontos a tehetség időben történő felismerése, amelyhez régiós, esetleg országos hálózat kialakítására lenne szükség. (A régiókban, a megyékben, a megyei jogú városokban a kistérségekben Tehetségdiagnosztikai Központokat / Decentrumokat kellene létrehozni.)
  
• Az azonosított tehetség után kapjon a gondozást végző szakmai intézmény állami normatívát (tehetséggondozói normatíva) az iskola költségvetésében.
  
• Az azonosított tehetség foglalkoztatására átfogó programokat több iskola összefogásával lehetne megvalósítani és hatékonyan működtetni. (Térségi, Körzeti, Városi tehetséggondozó műhelyek létrehozása és működtetése.)
  
• A megyei közoktatási közalapítványok - alapító okiratuk módosítását követően - a rendelkezésre álló keretösszeg egy részét fordítanák tehetséggondozásra, és nem feltétlenül tanulmányi versenyekre.
  
• Régiónként, megyénként évente találkozót kellene szervezni a tehetséges diákok számára, amelyre a részt vevő diákoknak pályaművet kellene készíteniük. A találkozó aktuális témáit a régió ,a kistérség problémái közül kellene kiírni.
  
• Igen fontos lenne a felsőoktatási intézmények érintett tanszékeinek bekapcsolódása a tehetséges gyermekekkel való foglalkozásba ( kutatások, mérések stb.) .

Tisztelt Tanácskozás! Kedves Kollégák!

Dr. Révész Géza gondolataival köszönöm meg figyelmüket, melynek aktualitását döntsék el Önök.

" ...a tehetség korai felismerésének nincs addig semmi jelentősége, míg a tehetség védelme nem válik társadalmunk egyik céljává, míg a nemezt tehetségeseinek nem nyújtunk alkalmat szellemi és erkölcsi javaiknak kifejtésére és értékesítésére. Mi értelme lenne annak, hogy a talentumokat korán felismerjük, kiválasszuk és kiműveljük, ha aztán nem gondoskodunk arról, hogy olyan helyet foglalhassanak el, mely képességünknek legjobban megfelel? Mit használ a nemzetnek, ha legértékesebb tagjait kiművelésük után a véletlennek, a sors szeszélyeinek tesszük ki, és törekvésüket a tehetségtelenek - többnyire sikeres konkurenciájával szemben nem segítjük elő?"