Az iskolai tehetségfejlesztés rendszerében kitüntetett helyen vannak a tanórai tehetségfejlesztő programok. Igaz, hogy csak a tanórán nem lehet megoldani a tehetségek felderítését és kibontakoztatását, de az alapokat itt kell megteremteni, s csak ezután működhetnek eredménnyel a tanórán kívüli formák. Két összefüggésben is szereztünk információkat: egyrészt azt derítettük fel, hogy milyen szervezeti formákat alkalmaznak az iskolák, másrészt a konkrét tevékenységi területek arányaira voltunk kíváncsiak. A következő két táblázat ennek megfelelően összesíti az eredményeket.

A tanórai tehetségfejlesztés szervezeti formái:

1.Tagozat: 5539 tanuló
2.Emelt szint: 4112 tanuló
3.Nívócsoport: 1670 tanuló
4.Fakultáció: 1046 tanuló
5.Tanórán differenciálással: 538 tanuló

A táblázat mutatja, hogy minden érdemi formája előfordul a tanórai tehetségfejlesztésnek a város iskoláiban. Igazán nem érdekes a sorrend, hiszen mindegyik szervezeti forma hatékony kereteket jelent. Az viszont mindenképpen örvendetes, hogy közel tizenháromezer tanuló vesz részt ezekben a programokban, s ez a vizsgált iskolák tanulóinak több mint nyolcvan százaléka. /Természetesen ugyanaz a tanuló több programban is részt vehet, így az egyénekre vetítve valamelyest rosszabb az arány, de így is elismerésre méltó./

1. Idegen nyelv: 25 program
2. Természettudomány: 16
3-4. Rajz, Sport: 7
5- 6. Számítástechnika, Matematika: 6
7- 10. Anyanyelv, Ének-zene, Komplex művészet, Tánc: 3
11. Társadalomismeret: 2
12-15. Báb, Dráma, Kommunikáció, Háztartási: 1

Összesen 85 program működik tanórai keretekben, s ezek - a táblázat adatai szerint - sokszínűek. Ugyanakkor nagy a különbség az előfordulási arányokat tekintve: kiugranak az idegen nyelvi és természettudományos programok, a többi speciális képesség inkább csak szórványosan fordul elő. Ugyancsak nagy a különbség az egyes iskolák között a programok számát tekintve: előfordul olyan iskola is, ahol egyáltalán nincs ilyen program, maximálisan pedig egy helyen 15 is működik.

IV.Tanórán kívüli tehetségfejlesztő programok

A tehetséges gyerekek fejlesztésében döntő szerepet játszanak a tanórán kívüli formák. Az alapozást a tanórán lehet elvégezni, de az érdemi fejlesztő munka - megfelelő egyéni differenciálással - a tanórán kívül történhet. Ezért is volt fontos e tekintetben is leltárt készíteni.

Tanórán kívüli programok speciális képességek szerint:

1.Sport: 4166 tanuló
2.Idegen nyelv: 1340
3.Ének-zene: 955
4.Számítástechnika: 798
5.Rajz: 707
6.Matematika: 585
7.Természettudomány: 559
8.Anyanyelv: 550
9.Tánc: 427
10.Színjátszás: 390
11.Képzőművészet: 251
12.Kézművesség: 203
13.Történelem: 173
14.Bábozás: 113
15.Elsősegély: 50
16.Egyéb: Kresz, Iskolarádió, Önismeret

Már önmagában is érték, hogy színes itt is a paletta: a speciális képességek fejlesztése gazdagon valósul meg a tanórán kívüli foglalkozásokon. Ugyancsak érték a résztvevő tanulók nagy száma: több mint tizenegyezren járnak ezekre a foglalkozásokra, ez a vizsgált tanulók létszámának meghaladja a hetven százalékát. Azonban itt is vannak jócskán aránytalanságok: egyrészt az akadémiai tantárgyak és a klasszikus művészetek dominálnak, másrészt az indított foglalkozások számában is nagy a különbség az iskolák között - 2 és 24 között változik a foglalkozások száma egy iskolán belül.

V.További kiegészítő információk

1. Egyéni fejlesztési programok kiemelkedő tehetségesek részére

A megkérdezett 33 iskolából 17-ben létezik ilyen forma. Ahol nem működik, ott akadályozó tényezőként a következőket jelölték meg:
nincs órakeret, fedezet
nincs kidolgozott módszer

2. Körzeti programok iránti igény

Alig volt iskola, amelyik kizárólag saját intézményi körben szeretné megvalósítani hosszú távon a tehetségfejlesztést: 30 iskola szívesen venne részt körzeti programokban.

3. Továbbképzés iránti igény

19 iskola jelezte igényét.
Hatvanórás akkreditált tanfolyamra 51 pedagógus jelentkezett.
A két éves posztgraduális „tehetségfejlesztési szakértő” szakképzésen 19 tanár venne részt.

Javaslatok a Miskolci iskolák tehetséggondozó munkájának fejlesztéséhez

1. Alapvető problémát jelent, hogy egyenetlen a pedagógusok ismeretrendszere a tehetség összetevőiről, fejlesztési módszereiről. Ennek megoldásában segítségül szolgálhatnak a továbbképzési formák, s ezekre van is igény:
- tantestületi belső továbbképzés külső szakember közreműködésével,
- alkalmankénti konzultáció külső szakemberekkel,
- 60 órás akkreditált továbbképző tanfolyam,
- „tehetségfejlesztési szakértő” posztgraduális képzés /2év/.

2. Komoly gondot jelent, hogy a tehetségfejlesztő iskolai programokba való beválogatás többnyire bizonytalan alapokon történik, gyakran alkalmaznak inadekvát azonosítási módszereket. Két úton oldható meg ez a probléma:
- iskolán belüli szakemberek kiképzése /akár külön tanfolyam!/
- szakszolgálat /Tanácsadó Központ/ közreműködése.

3. A tanórai tehetségfejlesztő programok sokszínűek, de itt is egyenetlenség tapasztalható. Hogyan lehet ezen segíteni?
- A szervezeti formák közül /tagozat, emelt szint, fakultáció, nívócsoport/ bármelyik hatékony lehet, ezeket kombináltan célszerű alkalmazni egy iskolán belül is.
- A speciális képességek - tantárgyakhoz igazodó - teljesebb vertikumát át kellene fogniuk ezen programoknak minden iskolában. Ezzel biztosíthatnánk, hogy még több gyerek kapjon lehetőséget önmaga megmérettetésére.

4. A tanórán kívüli tehetségfejlesztő programoknál is hiányzik a komplexitás, a rendszerszemlélet. Hogyan lehet ezen segíteni?
- Minden speciális képességhez - ne csak az iskolai tantárgyakhoz! - legyen fejlesztő program, amelybe a tanulók forgószínpadszerűen bekapcsolódhatnak.
- Ilyen átfogó programokat több iskola összefogásával lehet hatékonyan működtetni - kölcsönös átjárással.
- A jelenleginél - különösen a középiskolákban! - jóval több tanulót kell bevonni ezen programokba.

5. Az iskola szervezetén belüli legaktuálisabb teendők:
- Tehetséggondozó koordinátor kijelölése /átfogja és irányítja az egész iskola ilyen jellegű tevékenységét/.
- Kiképzett „tehetségfejlesztési szakértő”-k működtetése iskolán belüli tanácsadói szerepkörben /fontos része ennek a tehetséges gyerekek szüleivel való kapcsolattartás/.
- Mentorrendszer kialakítása a legtehetségesebb tanulók hatékony egyéni fejlesztésének megvalósításához.