-A gyógypedagógia kompetenciájába tartozó speciális pedagógiai bánásmódot igénylő gyerekek
-Tanulói nehézségekkel küzdő tanulók
-Magatartászavarok miatt problémás tanulók
-Kivételes képességű tanulók

Az egyéni bánásmódot igénylő tanulók egyik csoportjába a kivételes képességű tanulók, a tehetségesek tartoznak. Mielőtt a tehetség értelmezésével részletesen foglalkoznánk szükségesnek tartok néhány fogalmat tisztázni mint a kreativitás, képesség, tehetség.
A kreativitás - képesség - tehetség fogalmak tisztázása azonban szükségessé teszi más fogalmak értelmezését is, mint például az adottság, az intelligencia.

Adottság: Velünk született potenciális lehetőséget jelent. A jó környezeti hatások között egyre több nyilvánul meg belőle, míg a rossz környezeti feltételek nagyságrenddel rontják a lehetőségeket.

Képesség: A személyiségnek az a pszichikus tulajdonsága, amely alkalmassá teszi az egyént bizonyos tevékenység sikeres elvégzésére. A környezeti hatásokra az adottság, rátermettség hajlam alapján fejlődnek ki. Minden képesség egyben valamilyen tevékenységre való képességet jelent. Megkülönböztettünk általános - minden feladatban megnyilvánuló - és speciális képességeket (pl. zenei). A képesség és tevékenység kölcsönösen hat egymásra kapcsolatuk kétirányú.

Intelligencia: Értelmességet jelent, a képességek szervezett rendszerét, struktúráját, melynek legnagyobb foka a kreativitás. Wechsler szerint az egyénnek az az összetett vagy globális képessége, amely lehetővé teszi, hogy célszerűen cselekedjék, racionálisan gondolkodjék, eredményesen bánjék környezetével. Czeizel Endre szerint adottság, mely segítségével ismereteket tudunk szerezni, ezeket képesek vagyunk hosszabb ideig tárolni és szükség esetén célszerűbben felhasználni.

Kreativitás: Alkotóképességet jelent, az újításra, felfedezésre való képességet. Jelenti az önálló, új, az értékes produktumok létrehozásához szükséges feltételek együttesét, mint az intelligencia kiegészítőjét. Az ilyen emberre jellemző a divergens gondolkodás, képes többféle helyes válaszadásra, megoldásra.

Tehetség: Egy - egy speciális tevékenység elvégzéséhez szükséges képességek halmozódása és az átlagosnál minőségileg magasabb foka. A kreativitás és a feladat iránti elkötelezettség együttes megnyilvánulása.

A kreativitás, képesség, tehetség fogalmak közös jellemzője a teljesítményképes tudás. E három fogalom egymásra épül szorosan kapcsolódik egymáshoz. Ennek a kapcsolatnak lesz az alapja az átlagtól eltérő magasabb szintű tudás az alkotás.

Milyen az oktatás helyzete napjainkban Magyarországon?
Közoktatási intézményeinkben az oktatás központi tanterv (Kerettanterv) és követelményrendszer alapján valósul meg. A helyi tantervek követelményrendszerét 80 %-ban a kerettanterv követelményrendszere fedi le és csak a maradék 20% adott lehetőséget az iskoláknak arra, hogy ezt a gyermeki személyiség figyelembevételével maguk határozzák meg. A tapasztalat az, hogy ezt az órakeretet" felzárkóztatásra, elmélyítésre és gyakorlásra használták fel az iskolák. Iskoláink ma is osztály, tantárgy és tanóra rendszerben működnek. Az egy osztályba általában azonos életkorú gyerekek kerülnek és azonos tananyagot is tanulnak. A különbség csak az, hogy az egyik képes ötösre a másik ennél gyengébbre, netalán egyesre teljesíteni a követelményeket. Aki pedig nem tud eleget tenni a továbbhaladáshoz szükséges követelményeknek, az elvárásoknak az lemarad vagy kimarad. A magyar iskola a jó diákot szereti. Ki ő? Milyen jelzőkkel lehetne jellemezni? Ő az aki állandóan ott van az iskolában, elvégzi a tanár által kijelölt feladatokat, megtanulja a leckét, elkészíti a tanár által feladott írásbeli feladatokat. Magatartása megfelel a életkor sajátosságainak, társaival együttműködő, szófogadó, nem zavarja az órát beszélgetéssel, kérdezéssel. Átlagosan fejlődő, mindenben jó teljesítményt nyújt, jól "kezelhető", társaikat a kortárscsoportból válogatják. Ugyanazt követeljük tehát mindenkitől teljesen mindegy, hogy milyen képességekkel rendelkezik, milyen kulturális körülmények közül érkezik, tehát nem, vagy igen nehezen tudjuk kezelni a gyerekek közötti különbözőségeket.

Mihály Ottó 1988-ban megfogalmazott gondolatait napjainkban egyre gyakrabban idézik paradigmaváltást követelő szakemberek:
"A ma iskolája lerombolja a tanulók kíváncsiságát, intelligenciáját, originalitását, önálló gondolkodási képességeit, kiöli a tanulás iránti érdeklődésüket ahelyett, hogy segítené az önálló, belső motívumokkal rendelkező önértékelésre és önellenőrzésre képes személyiség kialakulását. A diákokat permanens infantilis függőségben tartják, mindent elkövet az autonóm személyiség létrejöttének megakadályozására."
Melyek azok a tényezők, amelyek a paradigmaváltást ki fogják követelni hazánkban? A tankötelezettség 18 évre tolódott ki. Várhatóan - nagyon helyesen - egyre több fiatal kerül be a felsőoktatásba. Így a pályaválasztás az ifjúkor végére tolódik. Igen nagy jelentőséget kap az idegen nyelv (nyelvtudás nélkül alig lehet lesz elboldogulni).

Az EU-ban elvárás az élethosszig való tanulás. Az iskolának tehát figyelembe kell vennie, hogy a gyerekek különböző képességekkel, különböző kulturális körülmények közül érkeznek, ők a nevelés oktatás alanyai kellenek, hogy legyenek és nem tárgyai. Várhatóan veszít jelentőségéből a tantárgyközpontúság, megváltozik a tananyag struktúrája. Ez tehát azt fogja jelenteni, hogy az ismeretelsajátítást nem osztály, hanem az egyén szintjén kell biztosítani.
Az informatika szinte végtelen lehetőséget fog adni az egyéni információszerzésre ezért új tanulásszervezési formákat és oktatási stratégiákat kell kidolgozni és alkalmazni. Ebben az új kihívásban meg kell keresni a tehetséges gyerekek helyét és feladatait, a velük való foglalkozás módszereit és eszközeit. Tehetséges fiataljainkra, matematika, fizika olimpikonjainkra büszkék lehettünk néhány éve. Ez ma már nem mondható el hisz az OECD 1998 évi átlagos matematika tudás vizsgálatában 17 országból a 14. helyen végeztünk.
A 2000. évi 32 országban végzett szintén OECD felmérésben olvasás szövegértésből a 19. matematikából 21. és természettudományokból a 15. hely lett a miénk. Hol vannak a jó képességű tehetséges gyerekeink? Szerintem itt közöttünk, csak nem, vagy későn ismerjük fel tehetségüket, nem találjuk meg az egyénre szabott fejlesztés lehetőségét, (vagy nincs rá lehetőségünk) vagy nincsenek meg a tehetséggondozás tanórai és tanórán kívüli lehetőségei.

Első rész: Új kihívások a tehetséggondozásban
Második rész: Tehetséges tanulók az oktatásban
Harmadik rész: A tehetséggondozás útjai