1.A tanárképzés célrendszere: A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán folyó tanárképzés célja, hogy olyan ismeretekkel és képességekkel lássa el a képzésben résztvevő hallgatókat, amelyek elősegítik a "pedagógusmesterség" magas szintű gyakorlását az oktató nevelő munkához szükséges ismeretek elsajátítását. A képzést koordináló Neveléstudományi tanszék felfogása szerint a képzés sajátosságai az alábbiak:
- " a pedagógiai képzés nem elsősorban elvont tudományos ismereteket akar átadni a hallgatóknak, hanem ahhoz akarja hozzásegíteni őket, hogy megélt és megértett, azaz alkalmazható ismeretek alakuljanak ki bennük ". Ezért nagy hangsúlyt helyez a gyakorlatra az oktatók és a hallgatók, valamint a hallgatók közötti interakciókra.
- "a képzés arra akarja felkészíteni a hallgatókat, hogy tanárként hatékonyan igazodjanak el egy sokszínű társadalom plurális közoktatási viszonyai között"

A tanszék igen nagy hangsúlyt helyez az alaptantárgyak mellett a választható tantárgyak kínálatában az új pedagógiai törekvések bemutatására a közoktatás napi problémáit érintő kérdések megfogalmazásra, keresve azokat a válaszokat, amelyek elősegítik a hatékony nevelő-oktató munkát.
"A neveléstudományi tanszék a pedagógust olyan értelmiségnek tekinti, aki át tudja tekinteni az oktatást meghatározó tágabb környezetet is, és képes ahhoz kritikusan viszonyulni. Ennek jegyében a képzés nem elhanyagolható része a pedagógiai valóságot mintegy kívülről a társadalom szemszögéből bemutató választható tárgyak rendszere."

2. A választható tantárgyak rendszere a tantervi háló szerint

Választható I.
- oktatásszociológia
- oktatási rendszerek elmélete
- alternatív pedagógiák

Választható II.
- az oktatás helyi tervezése
- oktatásgazdaságtan - oktatásszervezés
- gyermeki jogok, diákjogok
- kisebbségek pedagógiája

Választható III.
- médiapedagógia
- az értékelés pedagógiája
- tanterv és tananyagkészítés
- tehetség és pedagógia

3. A továbbképzés szerkezete

A bölcsészképzésen belüli tanárképzés lényeges eleme, hogy a hallgatók eredetileg alapszakjukra / szakjaikra jelentkeznek és csak később döntenek arról (másodév), hogy felveszik-e a tanárképzést is. A képzés a hatodik félévben indul meg és fokozatosan gazdagodva az ötödik évfolyamon teljesedik ki, ahol a hallgatók szinte teljes egészében a tanárképzés követelményrendszerének teljesítésére fordíthatják erőiket. (A tanári szakot bármely kar bármely szakos hallgatója felveheti második vagy harmadik szakként.)

Képzési formák:
nappali tagozatos egyetemi szintű tanárképzés
kiegészítő tanárképzés bölcsészdiplomások számára
magyar és történelem szakosok kiegészítő tanárképzése
főiskolai szintű nyelvtanárképzés nappali és levelező tagozaton
pedagógiai képzés a védőnőképzés keretében

4. A tehetség és pedagógia tantárgy

A nappali tagozatos egyetemi szintű tanárképzés keretében a kilencedik féléven vehetik fel a hallgatók és heti két óra előadás és két óra szeminárium keretében folyik az oktatás. A követelmények elsajátításáról gyakorlati jegyet kapnak a hallgatók, valamint kollokvium keretében adnak számot ismereteikről. A kiegészítő tanárképzés keretében a negyedik félévben vehető fel a tárgy és a gyakorlati jegy megszerzésével zárul.
A tantárgy célja az, hogy felkészítse a tanárjelölteket a tehetségfeltáró, tehetségnevelő a tehetséges ember mint értéket "termelő munkára".

Témakörök:
- A tehetség értelmezése. Az öröklés és a nevelés szerepe a tehetség kifejlődésében,
- Alapfogalmak áttekintése (adottság, képesség, intelligencia, kreativitás, motiváció)
- A tehetség természete: Kiket tekintünk tehetségeseknek és hogyan azonosíthatjuk őket?
- A tehetséges tanulók személyiségjegyei
- A kreativitás fogalma és fejlesztése
- A képességek, kompetenciák fejlesztése
- A tehetséggondozás útjai és szervezeti keretei
- Tehetségfejlesztő programok tervezése és értékelése
- Elitképzés vagy elit képzés
- Tömegnevelés esélyegyenlőség
- Az iskolai differenciálás lehetőségei
- A tehetségesek individualizált fejlesztése
- A tehetséges tanár jellemzői
- Az iskola feladta a tehetségek feltárásában és fejlesztésében
- A tehetségkutatás és tehetségfejlesztés hazai és nemzetközi tendenciái

A kötelezően előírt témakörök mellett feldolgozásra kerülnek még az alábbi kérdéskörök:
- A kreativitás - képesség - tehetség kapcsolata
- A tehetség kiválasztásánál alkalmazható azon eljárások, melyek nem igényelnek pszichológusi végzettséget
- A tehetséggondozás általános irányelvei
- Az iskolai tehetséggondozás kritikus pontjai
- Tehetséggondozás az egyes életkori szakaszokban
- Iskolai tehetségfejlesztő programok
- Belső és külső partnerek a tehetségfejlesztő programok megvalósításában
- Az iskola és a család együttműködése a tehetségfejlesztésben

"A tantárgy elméleti és gyakorlati részből áll. A gyakorlatot a hallgatók részben a hospitálás és tanítás keretében, részben a gyakorlati órán végzik. (Az órákon a megjelenés kötelező.) Minden hallgatónak készíteni kell egy dolgozatot" a gyakorlati jegy megszerzéséért. A dolgozat témáit a tantárgy tematikájának és követelményrendszerének meghirdetésekor hirdeti ki a tárgy jegyzője.
Természetesen a témához kapcsolódó egyéni téma választásra is van lehetősége a hallgatóknak az oktatóval történő egyeztetés során.

Gyakori témák:
- Személyiségrajz készítése egy tehetséges tanulóról
- Egy tantervi téma és ebből egy tanítási (tanórai) egység nevelési és tanítási tervének elkészítése - különös tekintettel a tehetséges tanulókkal való foglalkozásra
- Egy osztály szociogramjának elkészítése, amely szociogram a tehetségek felderítését szolgálja
- A hallgatók tájékozódnak még a tanórai és tanórán kívüli tehetséggondozás színtereiről, formáiról az általános és középiskolában, megismerik a pedagógiai szolgáltatók tevékenységét a tehetséggondozásban (azonosítás, tanácsadás, tehetséggondozó programok kidolgozása, tehetségfejlesztés, tehetséggondozó tevékenységi körök működtetése tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése).

A képzés során a hallgatók részére javasolt irodalom