A téma sokrétűsége miatt, arra törekszem, hogy a szükséges elméleti jellemzők mellett felhasználható gyakorlati példákra is kitérjek.

Mondandóm vázlata a következő pontokból áll össze:
1. A tehetség fogalma
2. A tehetség összetevői
3. Az iskola feladata a tehetséggondozásban
4. A tehetség felismerésének módszerei (a természettudományos tehetségre koncentrálva)
5. A tehetség fejlesztésének néhány gyakorlati módszere, különös tekintettel a gazdagítás-dúsítás technikáira

Kezdjük tehát el kirándulásunkat/barangolásunkat a kreatológiában
A tehetség fogalmát sokan, sokféleképpen fogalmazták már meg, én egy olyan definíciót választottam, mely főleg a tehetségösszetevők megnyilvánulásán alapul.

A tehetség fogalma:
Egy - egy speciális tevékenység elvégzéséhez szükséges képességek halmozódása és az átlagosnál minőségileg magasabb foka, a kreativitás és a feladat iránti elkötelezettség (motiváció, szorgalom) együttes megnyilvánulása.

A fogalomból kiemelendő az a három összetevő - képességek, kreativitás, motiváció -, mely átvisz a következő témapontunkra, a tehetség összetevőire.
Az erre irányuló kutatások is igen sokféle magyarázatot produkáltak, azt gondolom ezek közül a Czeizel Endre féle 4+3+1-es tehetségmegközelítés talán az egyik legérdekesebb: / ábra /

A belső körökön a tanuló személyiségéből adódó jellemzők követhetők nyomon:

A.) Általános értelmi képesség - IQ
- 130 fölött beszélünk kivételesen értelmes egyénről (a népesség 2,3 %-a)
- 145 fölött beszélünk szuper értelmességről (a népesség 001 %-a)
B.) Speciális értelmi képesség - a tehetség irányát adja meg:
Pl. természettudomány, művészet, pszichomotoros stb….
C.) Motiváció - a kitartást, a dolgok véghezvitelét, a tehetség kibontakozását segíti.
D.) Kreativitás - lényege a divergens gondolkodás, eredetiség, ötletgazdagság.

Érdekes, hogy az IQ és a kreativitás kapcsolata nem egyértelmű. Tény, hogy a 120 feletti IQ tartományban semmiféle korreláció nem mutatható ki a kreativitással. Torrance (60-as évek) szerint a kreatív gyerekek 70 %-a elvész az intelligenciára orientált oktatásban.

A külső vonalon elhelyezkedő tényezők közül meghatározó a:

A.) Család
- Genetikai - örökítési szempontból
- A tehetség felfedezésében
- A tehetség támogatásában

B.) Társadalom
- Mindenkor meghatározta és meghatározza a tehetségről alkotott képet, ezzel támogat, vagy elutasít

C.) Kortárs csoport
- Szerepe a szülőktől való leválás után meghatározó
- Eldönti, hogy rangot jelent-e tehetségesnek lenni!!!

D.) Iskola

Nézzük meg ezek után, mi tesz, mit tehet az iskola a tehetségesekért.

Az iskola feladata a tehetséggondozásban:
- felfedezés
- fejlesztés
- esélyegyenlőség teremtés: a tehetségeseknek is az adottságaiknak megfelelő oktatásban kell részesülniük
- megfelelő képzettségű pedagógusok biztosítása

Buktatók:
- az iskola konzerválja a tanulók között meglévő örökletes és családi hatásokból eredő különbségeket
- az eltérő egyéni képességeket figyelembe vevő differenciálás hiánya
- a tehetséges gyermekek speciális oktatásába képzett pedagógusok hiánya
- metodikai problémák
- elit iskolákba való bekerülés
- tehetség-tantervek hiánya
- az iskolarendszer hatékonyságának hiányosságai

Ide kívánkozik Révész Géza (1918) idézete, mely napjainkban is időszerű.

"Tehetségtelenek sokan vannak és védik egymást. Meg kell kímélnünk a tehetséges embert, - ki egész energiáját szellemi és erkölcsi életének elmélyítésére és alkotó munkára fordítja - attól, hogy erejét a tehetségtelenek védőgyűrűjének áttörésére pazarolja."

Az iskola fontos feladata a tehetség felismerése.

A tehetség felismerése

A.) Kor és tehetség (életkorok és tehetségmegnyilvánulások)
10 éves kor előtt - zenei, matematikai és pszichomotoros tehetségek (a zenei és matematikai tehetség gyakran összefügg).
20 éves kor alatt rajz, költői és természettudományos tehetség.

B.) Tehetséglisták (kiemelve a természettudományokhoz szükséges tulajdonságokat)
- magas fokú intellektuális teljesítmény
- fejlett szókincs és olvasási színvonal
- hatékony, önálló munka
- tartós érdeklődés, kíváncsiság
- nagy alkotó- és feltaláló erő
- speciális tudományos érdeklődés
- magas energiaszint
- jó és tartós emlékezet
- szeretnek gyűjteni bizonyos dolgokat
- függetlenségre törekvők
- kreatívak
- tudományos kutatási módszereket használnak
- összefüggéseket fedeznek fel
- új ötleteik, témáik és tevékenységeik vannak
- új mechanikai készülékeket találnak fel készítenek el
- gyakran szembeszegülnek a hagyományokkal
- az egy bizonyos szituációban megtanultakat más területeken is tudják alkalmazni
- magas szinten oldják meg a problémákat, többféleképpen és újító módon
- jó a megtartó emlékezetük
- belemerülnek a választott feladatba

C.) Intelligencia-, kreativitás-, és teljesítmény tesztek

Miután a tehetség felismerésre került, hozzákezdhetünk (kellő tudással és kitartással felvértezve) a tehetségfejlesztés nehéz, de hasznos tevékenységéhez.

A tehetségfejlesztés néhány módszere

A.) léptetés (lényege: évfolyamugrás)

B.) gazdagítás - dúsítás

- tantervi anyagban - tanórán
- utazások, kirándulások, iskolán kívüli programok
- konzulens tanár (tehetségfejlesztő tanár személyisége)
- mentorok
- önálló ismeretszerzési formák (könyvtár, média)
- önálló tanuláshoz szükséges értelmi képességek fejlesztése
- tanulási technikák
- gazdagítási triász
- versenyek
- szakkörök, érdeklődési körök

Mondandóm következő részében a gazdagítás - dúsítás módszerét szeretném boncolgatni, - a teljesség igénye nélkül - kiemelve az általam leghasznosabbnak tartott összetevőit.

Mottó: Nem a tananyag mennyiségi növelése a lényeg, hanem a minőségbeli!

Gazdagítás - dúsítás a tanórán

A kiválasztott téma adjon lehetőséget:
- összefüggések, ok - okozati kapcsolatok feltárására,
- közvetlen tapasztalás, észlelés beépítésére,
- problémafeltáró, produktív gondolkodás gyakorlására,
- megfigyelésekre, mérésekre,
- motivációs tényezők hasznosítására,
- könyvtárhasználatra - előadások készítésére, könyvelemzésekre,
- ábra - elemzésekre és ábrák készítésére,
- egyszerű eszközök készítésére,
- előzetes tapasztalatok gyűjtésére, ezek értelmezésére,
- egyszerű kísérletek beállítására.

A gazdagítási technikák elmélete után, nézzünk néhány gyakorlati példát. Az időjárás-éghajlat téma végigkíséri a tananyagot 5.o. természetismerettől 8.o. földrajzáig, s kitűnően alkalmas gazdagítási módszerek alkalmazására.
Pl. Figyeltessük meg egy hétig az időjárást, a tanulók végezzenek méréseket, majd jegyezzék le tapasztalataikat. (Kiadható csoportmunkában időjárási elemenként, vagy több csoport, több elemet is megfigyelhet egyszerre.)

Feladatok:
- a mérésekhez készítsetek önállóan szélzászlót, csapadékmérő edényt
- egy tanulócsoport az országos mért adatokat gyűjti be később összehasonlítás céljából
- a hőmérséklettel kapcsolatban napi, heti hőingadozást vagy középhőmérsékleteket számítanak
- információkat gyűjtenek a környezetükben lévő meteorológiai állomás adataiból az összehasonlításhoz
- bekapcsolható a tanulócsoport savaseső mérési programba stb.

A felsorolt feladatok a tehetséges tanulók fejlesztéséhez jelentősen hozzájárulnak például az alábbi területeken: összehasonlítási képesség, elemzőképesség, összefüggések felismerésének képessége, értékelés, önértékelés, tervezés-szervezés képessége, kreativitás, s a téma érdekessége teljesítménymotivációként működik.
A fenti feladatsort 5-8 évfolyamon egyaránt lehet használni és természetesen hasonló feladatokkal bővíteni.
Az alábbi két feladatot különösen az 5.o. természetismeret időjárási témájánál ajánlom.

- Figyeld meg otthon vízforralás (pl. tésztafőzés) közben a vízpára, majd a fedőn a vízcseppek képződését!
- Keress összefüggést a „kísérlet” és a valós csapadékképződés között!
- Gyűjts még hasonló példát a mindennapokból!
- Készíts rajzot a modellkísérletről, majd a természetben lejátszódó folyamatról, és kösd össze a hasonló lépéseket!
- Készíts szélkígyót - helyezd asztalra; fűtőtest fölé!
- Mit tapasztalsz?
- Hogyan modellezhető ezzel a játékkal a szél képződése?
- Mi játszódik le?
- Rajzold le a kísérlet alapján a szél képződését!

Fejlesztett területek: absztrakt, kreatív gondolkodás, elemzőképesség, felfedezés, önállóság stb.

Hatodik-hetedik évfolyamon érdekes lehet egy expedíció szervezéses feladat. (Be lehet vonni a biológia órán tanultakat is komplexitás!)
- Pl. Szervezz expedíciót a Kilimanjáró (Szaharán való átkelés; valamelyik Dél-amerikai vulkán, valamelyik szakadék, stb.) meghódítására!
- Állítsd össze a felszerelések listáját!
- Állítsd össze az expedíció tagjainak foglalkozási listáját!
- Állítsd össze a ruhatárad!
- Szervezd meg az odajutást!
- Milyen élelmiszereket vinnél, mit tudnál helyben beszerezni?
- Hogyan oldanád meg a nyelvi problémákat? stb.

Eredménye: Komplex, kreatív problémamegoldó gondolkodás lépéseinek gyakoroltatása: probléma keresés, probléma meghatározás, probléma megoldás; fejleszti még e feladatsor a tervezés-szervezés képességét.
A tehetségek tanulás-tanítási folyamattal szemben állított igényeit igen jól kielégíthetjük könyvtárhasználati és média használati tevékenységgel is.

Néhány ötlet:
- Egy óra elején felolvasott szemelvény, melynek felvetett problémájára a tanulók óra végén adnak választ a megszerzett információk alapján
- Könyvtárból, internetről begyűjtött információkról beszámolnak a tanulók
- Előzetesen megadott problémára a tanulók önállóan keresnek válaszokat …stb.

Fejleszti: a könyvtár/média használatban való jártasságot, olvasottságot, problémamegoldó gondolkodást, lényegkiemelést, önálló gondolkodásra ösztönöz.

A példaként hozott gazdagítási technikák mindegyikében a tanulók önállóan szereztek ismereteket, majd önálló produktumokat hoztak létre. Kulcskérdés tehát a tehetségek tanításában az, hogy a tanár ismerje a tanuló pszichológiájának alapvető folyamatait. Csak akkor lehet hatékony fejlesztésről beszélni, ha a tanuló birtokában van az önálló tanuláshoz szükséges értelmi képességeknek, a tanár pedig ismeri e képességek fejlesztéséhez szükséges technikákat.

Az önálló tanuláshoz szükséges értelmi képességek fejlesztése

1. Képesség: FIGYELEM (terjedelme, tartóssága, megoszlása, átvitele)
2. Képesség: EMLÉKEZET (információ bejuttatása a memóriába, információ kiemelés)
3. Képesség: MEGÉRTÉS (lényegkiemelés, összefüggések feltárása, logikai felismerés)
4. Képesség: PROBLÉMAMEGOLDÓ GONDOLKODÁS (ismeretek alkalmazása, felhasználása)

A fenti négy részképesség adja azt a képességegyüttest, mellyel az önálló tanulás, a produktum létrehozás biztosított. Az önálló ismeretszerzésre nem csak a négy előbb említett képességekre van szükség, hanem a tehetséges gyermeknek rendelkeznie kell többféle elemi és komplex technikával is.

Ebből nézzünk egy csokrot:
A.) Elemi technikák
- szöveg hangos olvasása; szöveg néma olvasása;
- szöveg elmondása; szöveg néma átismétlése;
- elmondás más személynek; magnófelvétel készítés és visszajátszás
- beszélgetés a társakkal a tanult információkról
- áttekintés előzetes (cím, alcím, bekezdések)
- utólagos (aláhúzások, jegyzettel való összevetés)
- ismeretlen szó meghatározása (szövegkörnyezet alapján, vagy visszalapozással, vagy segédkönyvekkel)
- aláhúzás - kiemelés
- parafrazeálás: egyes részek átfogalmazása
- kulcsfogalmak kiírása, definíciója
- jegyzetkészítés szövegolvasás közben
- a jegyzetelt anyag vizuális tagolása (aláhúzás, nyilazás, betűk, számok, színek, stb.)
- vázlat, ábra készítés
- fogalmak közötti kapcsolatok megkeresése és rögzítése (lényeges fogalom köré gyűjtés,
- alá - fölé rendelt fogalmak,
- mellérendelt viszonyban lévő fogalmak,
- ellentétes fogalmak,
- ok-okozati kapcsolatok
- összefoglalás
- kérdések feltevése (Mit fogok megtudni? Mit nem érek? Mire kaptam választ?)
- saját / mások által feltett kérdésekre adott válasz
- ábrák, grafikonok értelmezése
- anyag elmondása jegyzet vagy vázlat alapján

B.) Komplex stratégia (SQ4R technika)

1. Előzetes áttekintés (a szöveg bevezetőjének, alcímeinek, bekezdéseinek elolvasása intellektuális háló, összkép, támpont)
2. Kérdések alkotása
3. Elolvasás (aktív olvasás célja a kérdésekre válaszokat keresni)
4. Az olvasott információk átgondolása (előzetes információhoz kötés, fogalmak összefüggések feltárása)
5. Felidézés (emlékezetre támaszkodott válaszok)
6. Ismétlő áttekintés (cél: hatékony rögzítés, lényeges elemek kiemelése)

Az önálló tanulási stratégiával rendelkező gyerek számára jól működtethető a tehetségfejlesztés azon módja, melyet Renzulli féle (1977) gazdagítási triásznak hívunk.

Ennek lényege:
1. lépcső: a diák feltérképez egy téma területet
2. lépcső: a diák különféle gondolkodási készségeket kap gondolkodási folyamatainak stimulálására
3. lépcső: a diák önállóan vagy kis csoportokban projekteket fog készíteni

Ez a módszer jól hasznosítható a versenyekre való felkészüléshez, illetve önálló szakkörök/érdeklődési körök működtetéséhez.
Megjegyzés: nem a verseny önmagában, hanem a rá való felkészítés a lényeg. A szakköröknél törekedni kell a komplex természettudományi ismeretek ötvözésére!

Cikkem végén - abban a reményben, hogy sikerült felkeltenem az olvasó érdeklődését a tehetségfejlesztő munka iránt - szeretném szíves figyelmükbe ajánlani a Miskolci Városi Pedagógiai Intézet keretein belül működő Tehetségfejlesztő és Tanácsadó Központot, mely szakmai segítséget nyújt a megye összes e téma iránt érdeklődő pedagógusának.
Szintén a Városi Pedagógiai Intézet égisze alatt működik a tehetségfejlesztési munkaközösség, melynek előadásaira, szakmai fórumaira szintén várjuk az érdeklődőket.
A megyében két helyen (Sárospatak és Miskolc) Arany János tehetségfejlesztő program várja azokat a tanulókat, akiket Önök arra méltónak találnak.