A téma sokrétűsége miatt, arra törekszem, hogy a szükséges elméleti jellemzők mellett felhasználható gyakorlati példákra is kitérjek.

Mondandóm vázlata a következő pontokból áll össze:
1. A tehetség fogalma
2. A tehetség összetevői
3. Az iskola feladata a tehetséggondozásban
4. A tehetség felismerésének módszerei (a természettudományos tehetségre koncentrálva)
5. A tehetség fejlesztésének néhány gyakorlati módszere, különös tekintettel a gazdagítás-dúsítás technikáira

Kezdjük tehát el kirándulásunkat/barangolásunkat a kreatológiában
A tehetség fogalmát sokan, sokféleképpen fogalmazták már meg, én egy olyan definíciót választottam, mely főleg a tehetségösszetevők megnyilvánulásán alapul.

A tehetség fogalma:
Egy - egy speciális tevékenység elvégzéséhez szükséges képességek halmozódása és az átlagosnál minőségileg magasabb foka, a kreativitás és a feladat iránti elkötelezettség (motiváció, szorgalom) együttes megnyilvánulása.

A fogalomból kiemelendő az a három összetevő - képességek, kreativitás, motiváció -, mely átvisz a következő témapontunkra, a tehetség összetevőire.
Az erre irányuló kutatások is igen sokféle magyarázatot produkáltak, azt gondolom ezek közül a Czeizel Endre féle 4+3+1-es tehetségmegközelítés talán az egyik legérdekesebb: / ábra /

A belső körökön a tanuló személyiségéből adódó jellemzők követhetők nyomon:

A.) Általános értelmi képesség - IQ
- 130 fölött beszélünk kivételesen értelmes egyénről (a népesség 2,3 %-a)
- 145 fölött beszélünk szuper értelmességről (a népesség 001 %-a)
B.) Speciális értelmi képesség - a tehetség irányát adja meg:
Pl. természettudomány, művészet, pszichomotoros stb….
C.) Motiváció - a kitartást, a dolgok véghezvitelét, a tehetség kibontakozását segíti.
D.) Kreativitás - lényege a divergens gondolkodás, eredetiség, ötletgazdagság.

Érdekes, hogy az IQ és a kreativitás kapcsolata nem egyértelmű. Tény, hogy a 120 feletti IQ tartományban semmiféle korreláció nem mutatható ki a kreativitással. Torrance (60-as évek) szerint a kreatív gyerekek 70 %-a elvész az intelligenciára orientált oktatásban.

A külső vonalon elhelyezkedő tényezők közül meghatározó a:

A.) Család
- Genetikai - örökítési szempontból
- A tehetség felfedezésében
- A tehetség támogatásában

B.) Társadalom
- Mindenkor meghatározta és meghatározza a tehetségről alkotott képet, ezzel támogat, vagy elutasít

C.) Kortárs csoport
- Szerepe a szülőktől való leválás után meghatározó
- Eldönti, hogy rangot jelent-e tehetségesnek lenni!!!

D.) Iskola

Nézzük meg ezek után, mi tesz, mit tehet az iskola a tehetségesekért.

Az iskola feladata a tehetséggondozásban:
- felfedezés
- fejlesztés
- esélyegyenlőség teremtés: a tehetségeseknek is az adottságaiknak megfelelő oktatásban kell részesülniük
- megfelelő képzettségű pedagógusok biztosítása

Buktatók:
- az iskola konzerválja a tanulók között meglévő örökletes és családi hatásokból eredő különbségeket
- az eltérő egyéni képességeket figyelembe vevő differenciálás hiánya
- a tehetséges gyermekek speciális oktatásába képzett pedagógusok hiánya
- metodikai problémák
- elit iskolákba való bekerülés
- tehetség-tantervek hiánya
- az iskolarendszer hatékonyságának hiányosságai

Ide kívánkozik Révész Géza (1918) idézete, mely napjainkban is időszerű.

"Tehetségtelenek sokan vannak és védik egymást. Meg kell kímélnünk a tehetséges embert, - ki egész energiáját szellemi és erkölcsi életének elmélyítésére és alkotó munkára fordítja - attól, hogy erejét a tehetségtelenek védőgyűrűjének áttörésére pazarolja."

Az iskola fontos feladata a tehetség felismerése.

A tehetség felismerése

A.) Kor és tehetség (életkorok és tehetségmegnyilvánulások)
10 éves kor előtt - zenei, matematikai és pszichomotoros tehetségek (a zenei és matematikai tehetség gyakran összefügg).
20 éves kor alatt rajz, költői és természettudományos tehetség.

B.) Tehetséglisták (kiemelve a természettudományokhoz szükséges tulajdonságokat)
- magas fokú intellektuális teljesítmény
- fejlett szókincs és olvasási színvonal
- hatékony, önálló munka
- tartós érdeklődés, kíváncsiság
- nagy alkotó- és feltaláló erő
- speciális tudományos érdeklődés
- magas energiaszint
- jó és tartós emlékezet
- szeretnek gyűjteni bizonyos dolgokat
- függetlenségre törekvők
- kreatívak
- tudományos kutatási módszereket használnak
- összefüggéseket fedeznek fel
- új ötleteik, témáik és tevékenységeik vannak
- új mechanikai készülékeket találnak fel készítenek el
- gyakran szembeszegülnek a hagyományokkal
- az egy bizonyos szituációban megtanultakat más területeken is tudják alkalmazni
- magas szinten oldják meg a problémákat, többféleképpen és újító módon
- jó a megtartó emlékezetük
- belemerülnek a választott feladatba

C.) Intelligencia-, kreativitás-, és teljesítmény tesztek

Miután a tehetség felismerésre került, hozzákezdhetünk (kellő tudással és kitartással felvértezve) a tehetségfejlesztés nehéz, de hasznos tevékenységéhez.

Első rész: Tehetségfejlesztés a természettudományos tantárgyakban
Második rész: A tehetségfejlesztés néhány módszere